A hamvasztásos temetés története és hagyománya.

A hamvasztásos temetkezési forma az egyik legelterjedtebb tiszteletadási szokás. Amellett, hogy némely kultúra és vallás hívei különleges tiszteletadásban részesítik a hamvasztást, sokan választják ezt a formát praktikus vagy anyagi okokból.

Történelme

Az újabb történelmi kutatások szerint a temetkezés legősibb formája. A nomád pásztorkodást folytató, valamint a vadász népcsoportok, melyek gyakran háborúskodtak egymással, szintén ezt a módot követték. Kutatók találtak olyan halotthamvasztót amely valószínűleg Kr. e. 4000 évvel létesült. India területén, már neolitikum végétől élt ez a szokás.

A hamvasztásos temetkezés korai elterjedését bizonyítják a hun sírok urnaleletei is. Az antik görög, és római kultúrában elterjedt, sőt előkelő szokás volt. A kereszténység uralomra jutásával megváltozott a helyzet. Ugyanis a kora középkorban az egyház, a földbe való eltemetést a temetkezés egyedüli keresztényi formájának mondta ki és így a kereszténység terjedésével a hamvasztást mindenütt felváltja az elföldelés.

Az Itáliából induló reneszánsz hanyatlásával, a felvilágosodás századaiban újra felmerül a hamvasztás jogosultsága. A katolikus egyház kiváló emberei is szószólói voltak. 1774-ben Scipione Piatolli pápai prelátus disszertációja a hamvasztás jogosultságáról szól.

Hamvasztás és urnás temetés a jelenben

Ma már a hamvasztás elfogadott és gyakori temetkezési forma. Hazánkban is igen elterjedt. Az egyházi temetések esetén a  protestáns vallású lakosok körében általános szokás és a polgári szertartások esetén is nagyon gyakori. A statisztikák szerint közel 60%-ban választják ezt a temetkezési formát.

 

 

2 Comments

  1. Tóth Tibor szerint:

    Hamvasztást követően az úrna hol helyezhető el a köztemetőn kívül?
    mi az eljárás módja? zalamegyében?

    • admin-panteon-temetkezes szerint:

      Tisztelt Uram!
      Az urna elhelyezése gyakorlatilag bármely ingatlanon lehetséges, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
      Az “1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről” 21.§-a és a “145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról” 33.§-a szabályozza az urnák elhelyezését.
      Az eltemetésre köteles személynek nyilatkozni kell (teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy közokiratban) az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti köztemetőben az elvinni kívánt hamvak kegyeleti igényeknek megfelelő tárolási helyéről és az elhunyt Ptk. szerinti közeli hozzátartozóinak valamint a végrendeleti juttatásban részesültek részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségéről. Ha a hamvakat el kívánja szórni, úgy a nyilatkozatban a közeli hozzátartozók egyetértésének is szerepelni kell! A nyilatkozat megtételéről a köztemető igazolást állít ki, melynek benyújtásával az urna a temettető részére kiadható. Az elhelyezés (szórás) bármely olyan ingatlanon lehetséges, amely a kegyeleti igényeknek megfelel és az ingatlan tulajdonosa (kezelő) és az ingatlan jogszerű használója ahhoz hozzájárul. Ha az elhelyezési cím változik, akkor a közeli hozzátartozókat arról értesíteni kell.
      Temetőben elhelyezett urna esetében keresse fel a temető üzemeltetőjét, hogy el szeretné vinni az urnát. Ha most történt a haláleset, akkor jelezze a hamvasztást intéző temetkezés felé, hogy mi a szándéka és segíteni fognak, hogy melyik temetőben kell megtenni a nyilatkozatot. Irat mintát a nyilatkozathoz talál a honlapunkon is.

      Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
      Üdvözlettel:
      Panteon Kft.