Van, aki lelki okokból, van, aki anyagi okokból kéri a temetkezési vállalkozótól az urna kiadását.
Az elhunyt előtt mindenkinek, különösen a közeli hozzátartozóknak joga van leróni kegyeletét. A kegyeleti jog gyakorlását a temetésre kötelezett nem akadályozhatja meg. Azért, hogy a kegyeleti jog ne sérüljön a temetkezési törvény és annak végrehajtási rendelete részletesen szabályozza az urna kiadásának feltételeit. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a temetkezési vállalkozó nem adhatja ki a temetésre kötelezettnek az urnát.
A vonatkozó jogszabályok az alábbiak
1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről:
21. §
(2) A hamvakat tartalmazó urnát az eltemetésre köteles személynek az elhunyt végrendelete, ennek hiányában
a) a temető vagy temetkezési emlékhely befogadó nyilatkozata, vagy
b) a hamvak temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre kötelezett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatának meglétéről az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti, az eltemetésre kötelezett személyek nyilatkozatairól szóló nyilvántartás vezetésére az önkormányzat által kijelölt köztemető igazolása alapján kell kiadni.
(A nyilatkozathoz mintát a “segítség/nyomtatványok” menüpontban talál.)
(4) Az eltemetésre köteles személy nyilatkozata tartalmazza az eltemetésre köteles személy nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, nyilatkozattételkori bejelentett lakcímét és a hamvak elhelyezése tervezett helyének címét.
(5) A hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunyt közeli hozzátartozói részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.
(6) Ha az elhunyt végrendelete a hamvak sorsáról nem rendelkezett vagy nincs végrendelet, a hamvak szétszórása esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatának tartalmaznia kell azon kijelentést, hogy az elhunyt közeli hozzátartozói egyetértenek a hamvak szétszórásának helye, ideje és módja tekintetében.
145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról
Urnaelhelyezés, kiadás, hamvak szórása
33. §
(3) A Tv. 21. §ában foglaltaknak megfelelően kiadott urna bármely olyan ingatlanon vagy temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos (kezelő), továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók. Ezek a rendelkezések a korábban temetőben elhelyezett urnára is alkalmazhatóak.
(4) Közös tulajdonú ingatlanon való urnaelhelyezéshez a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges.
(5) Az ingatlanon elhelyezett urnát az eltemettető (örököse) kívánságára a halottvizsgálati bizonyítvánnyal vagy a halotti anyakönyvi kivonattal való igazolás mellett az ingatlan helye szerinti köztemető tulajdonosa (üzemeltetője) az irányadó használati időig köteles visszafogadni és elhelyezni, illetve a hamvak bármely más temetőben elhelyezhetők.
34. §
(1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén a kegyeleti igények betartásával szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.
(4) A hamvakat temetőn kívüli ingatlanon a tulajdonos (kezelő) előzetes hozzájárulása után lehet szétszórni.
(5) A hamvak légijárműről történő szétszórásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, amelyben meg kell határozni a hamvak szétszórásának módját is.
Magyarázat és segítség
Ezt egy kicsit közérthetőbbé téve, ha a temetésre kötelezett szeretné hazavinni a hozzátartozója urnáját, akkor közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozni kell arról, hogy az urnát hol fogjuk elhelyezni, az elhelyezés módja megfelel a kegyeleti igényeknek és a közeli hozzátartozók részére biztosítja a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét. Ezt a nyilatkozatot az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti köztemető üzemeltetőjénél kell megtenni.
Ha több köztemető van a településen, akkor az önkormányzat kijelöli azt a temetőt, amelyikben a nyilatkozatot el kell helyezni. A nyilatkozat megtételéről a köztemető igazolást állít ki és a temetkezési vállalkozás az igazolás alapján ki adja az urnát.
Ha a hamvakat el kívánja a temetésre kötelezett szórni, akkor a közeli hozzátartozókat erről tájékoztatni kell és nekik ehhez hozzá kell járulniuk. Ennek a hozzájárulásnak is szerepelni kell a nyilatkozatban. Az elszórás helyének tulajdonosának (kezelőjének) az elszóráshoz előzetesen hozzá kell járulnia! Ez pl. a Duna esetében az adott szakasz Vízügyi Igazgatósága.
Fontos tudni, hogy a hazavitt hamvak halottvizsgálati bizonyítvánnyal vagy halotti anyakönyvel történő igazolással bármely köztemetőben eltemethetőek!
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ez a nyilatkozat nem csak egy papírdarab!
Ha nem biztosítjuk egy közeli hozzátartozónak, hogy például egy ingatlan kertjében elhelyezett urnához bejusson és ott lerója kegyeletét, akkor bizony kegyeletsértést követünk el! A kegyeletsértésnek pedig akár per is lehet a következménye!
A közokirat és a magánokirat fogalma:
Közokirat
„Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.”
Tehát:
· bíróság, közjegyző vagy más hatóság állítja ki;
· meghatározott formában kell kinéznie;
· teljesen bizonyítja a benne foglalt állításokat, azok valódiságát.
Ez a definíció akkor vonatkozik a külföldi közokiratra is, ha azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette.
Magánokirat
„A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
- a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
- b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
- c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
- d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
- e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
- f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.”
Tehát:
Amennyiben valahol az szerepel, hogy „teljes bizonyító erejű magánokirat”, akkor az egy olyan nyilatkozat, amelynek a tartalmát a fenti a)-f) pontok valamelyike igazolja.
A külföldön kiállított magánokiratok irányadó szabály, hogy a jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha a azon nincs a fenti a)-f) pontok valamelyike.
53 Comments
Szép napot. Apám itthon marad hamvasztás után,anyut haza szerette volna hozni míg élt még. Most apu halála után szeretném megcsínállni amit ő akart,a helyi tetkezési hivatalhoz vagy hova kell fordulnom az ügyben,hogy anyámat ki tudjam vetettni az urna falból és haza hozzam apu mellé? Válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlöm!
Keresse fel a temető üzemeltetőjét kérésével és ők segíteni fognak önnek. Ha az üzemeltető nem végez temetkezési szolgáltatást, akkor egy temetkezés közreműködésére is szükség lesz.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
A fent leírtak tájékoztatásul szolgálnak és a saját véleményemet tükrözik, a későbbiekben nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Üdvözlöm, nagyszüleim meghaltak nem rég. Az urnák itthon vannak, édesanyámé a rendelkezési jog, testvérei nincsenek. A nagymamámnak azonban vannak testvérei.
Eltemethetjük a kertben temetkezési vállalkozó nélkül? (A testvéreknek, unokáknak stb biztosítva lenne, hogy látogassák.)
Köszönettel
Üdvözlöm!
Az Ön által leírtak alapján nincs akadálya annak, hogy a saját kertjükben helyezzék el a hamvakat. Ha közös tulajdon a kert, akkor a társtulajdonosnak hozzá kell járulni. A kegyeleti jogot, ahogy Ön is írta, biztosítani kell.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
A fent leírtak tájékoztatásul szolgálnak és a saját véleményemet tükrözik, a későbbiekben nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Beteg vagyok. Nem akarom, hogy a hozzátartozóim intézzék a temetésem. Senkit nem szeretnék. Tudom, hogy a végrendeletet később nyitják fel, temetés után. Előre lehet fizetni? Jogilag kit lehet megbízni? Van ilyen estre bejáratott út? ( nyilván szétszóratni szeretném a hamvakat.)
Tisztelt Asszonyom!
A temetésre kötelezettek sorrendjében Temetkezési Tv. 20.§ (1) szerint első az “aki a temetést szerződésben vállalta”
Ezért a javaslatom a következő:
Keressen fel egy temetkezési vállalkozást és szerződésben rögzítsék a temetés minden részletét, a szerződésben szerepeljen, hogy teljes körben felhatalmazza a temetkezést a temetés elvégzésére. A temetés költségeit helyezze ügyvédi letétbe, melyet csak a temetés szerződés szerinti teljesülésekor kaphatnak meg. Mindezt foglalja végrendeletbe és azt a személyt vagy személyeket aki alapesetben a törvény szerint temetésére kötelezett lenne, a végakaratának ezen részéről hivatalosan tájékoztassa.
Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
Jó napot, kívánok. A következő problémánk van. Testvérem hamvait szeretnénk Édesanyák sírjában elhelyezni, de nem szeretnénk temetkezési vállalkozót ezzel megbízni. A helyi temetkezési vállalkozó viszont, csak akkor adja ki befogadó nyilatkozatot, ha őt megbíznak. Kérdésem van ehhez joga? És ha nincs akkor mi a teendő. Tisztelettel köszönöm válaszát
Tisztelt Hölgyem!
A vállalkozó csak akkor adhat befogadó nyilatkozatot, ha azt követően az urna temetőben elhelyezésre kerül. Az urna elhelyezés azonban temetkezési szolgáltatási tevékenység, így azt a család nem, csak temetkezési szolgáltató végezheti. (1999. évi XLIII. Tv. 25. § (1) bekezdés j), kivétel a (3) bekezdés a), b) pont, de az itt nem áll fenn. ) A helyi szabályozás ismeretének hiányában arra nem tudok válaszolni, hogy azt csak az üzemeltető vállalkozó végezheti, vagy más vállalkozás is, de csak temetkezési szolgáltatási engedéllyel rendelkező lehet.
Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
Jó napot!
A következő problémában szeretnék tanácsot kérni:
Az elhunyt hamvait temetőn kívül, vízbe szeretnénk szórni szűk családi körben, ahol nem szeretnénk, hogy ott legyenek a testvérei, akikkel nem volt jó viszonyban. Az elhunyt feleségének kötelessége a temetés lebonyolítása.
Beleszólhatnak-e a temetés helyszínébe, módjába, idejébe a testvérek? Milyen kötelességeink vannak feléjük, hogy ne sérüljenek a kegyeleti jogaik és erre hivatkozva ne fenyegessenek perrel?
Az elegendő, ha az urnát szórás előtt felravatalozzuk a temetőben, hogy búcsút vehessenek tőle?
Sajnos írásos végrendelet nincsen, esetleg szóbeli rendelkezés létezhet (azt a másik fél is elismeri, hogy az elhunyt mit szeretett volna)?
Köszönöm válaszukat!
Tisztelt József!
Megpróbálom röviden összefoglalni:
1.-Ha nincs szerződéses vagy végrendeleti temetésre kötelezett, akkor valóban az elhunyt házastársa a temetésre kötelezett.
2.-Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik,…. (XLIII/1999 Tv. 19.§ (3)
3.
-A hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyek részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.(XLIII/1999 Tv. 21.§ (5)
-Ha az elhunyt végrendelete a hamvak sorsáról nem rendelkezett vagy nincs végrendelet, a hamvak szétszórása esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatának tartalmaznia kell azon kijelentést, hogy az elhunyt közeli hozzátartozói egyetértenek a hamvak szétszórásának helye, ideje és módja tekintetében.(XLIII/1999 Tv. 21.§ (6).
A fentiekből következik, hogy a házastárs határozza meg a temetés módját, de ha a hamvakat el szeretnék szórni, akkor a közeli hozzátartozóknak ahhoz hozzá kell járulnia.
Polgári törvénykönyv szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Ha a hamvakat hazaviszik, akkor a kegyeleti jog gyakorlását biztosítani kell a (XLIII/1999 Tv. 21.§ (5) szerint, ha el szeretnék szórni akkor viszont ahhoz hogy a (XLIII/1999 Tv. 21.§ (6) szerinti nyilatkozatot a temetésre kötelezett teljes jogbiztonsággal megtegye, kérni kell közeli hozzátartozók hozzájárulását teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy közokiratban.
A későbbi bonyodalmak elkerülése érdekében az egyezség és annak írásba foglalása a célszerű.
Remélem tudtam segíteni.
Tisztelettel:
Panteon Kft.
A fent leírtak tájékoztatásul szolgálnak és a saját véleményemet tükrözik, a későbbiekben nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Köszönöm a gyors választ!
Tehát ha jól értelmezem a többi közeli hozzátartozó akár meg is vétózhatja a szórást annak ellenére, hogy kvázi nem ők fizetik?
Nincs valami kiskapu erre a nonszensz törvényre a gyakorlatban?
Tisztelt József!
Mint korábban írtam -feltételek teljesülése setén- a temetés módját a temettető határozhatja meg. Mivel a hamvak elszórása azonban végleges és visszafordíthatatlan, ezért ragaszkodik a törvényalkotó a közeli hozzátartozók hozzájárulásához. Az esetleges perek elkerülése érdekében az egyezséget ajánlom.
Tisztelettel:
Panteon Kft.
A fent leírtak tájékoztatásul szolgálnak és a saját véleményemet tükrözik, a későbbiekben nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak
Tiszteletem!
Nagyon megrazó helyzetbe kerültem!!
Nem Tudom mi a megoldas.
Édesanyam halala előtt mar megbeszélte Velem, hogy hamvasztast kér és a szülei sirjaba temessük.
Ez meg is történt sajnos 1998.11.13-an hírtelen meghalt.
El is sikerült temetni, bar nem volt egyszerű megszerezni a sírt megvaltó Keresztanyam engedélyét!
Régi sírról van szó!
Eddig nem volt semmi gond, bar 9 éve messzire költöztünk és évente 3 alkalommal 800 km-es utat mindig megtettük. Keresztanyam meghalt és most az egyik lanya szerintem, mert nem értesített semmiről önhatalmulag atépítette a sírt, levették róla a kis kő fejparnat, amelyen marvanylapon külön felirattal búcsúztunk el Édesanyamtól csaladom nevében is.
Az új síremléken semmi nincs csak a 3 eltemetett adatai, név, született meghalt
ennyi
édesanyam halalnak időpontja 10 évvel el van írva!!!!
Lelkileg összetörtem ilyen kegyetlen eljaras miatt, a sír fedett, nem rom, rendezett volt, elég lett volna megbeszélni újítassuk fel
Sajnos nem adnak ki semmilyen infót, most hogyan és ki valtotta meg.Szeretném a hamvakat hazahozatni , ott igy Én mar nem Tudok elmenni oda, a rideg sírhoz, egy sima beton az egész
Van-e lehetőségem valamire, ha a megvaltó nem jarul hozza az elhozatalhoz!!
Az Édeanyamhoz semmi köze!!!
Tisztelt Asszonyom!
A rendelkezési jogosult engedélye nélkül a sír nem nyitható fel. A tapasztalataink szerint a hasonló esetekben sikerül egyezségre jutni, de ha nem, akkor csak bíróságon keresztül tuja érvényesíteni akaratát.
Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
Üdv olyan kérdésem lenne, hogy édesapám szóbeli kérése volt hogy a hamvasztás után a hamvait én és édesanyám saját kezűleg helyezzük el az előre elkészített sírba (római katolikus temető), hogy semmiféle szertartás semmi idegen csak nagyon szűk család lehet ott. Kérdésem, hogy ez végrehajtható.
Tisztelt Jónás Vilmos!
Az urnaelhelyezés az 1999. évi XLIII Tv. 25.§ (1)j) pontja szerint temetkezési szolgáltatási tevékenység, azonban a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában lévő temetőben, a vallási közösség által szervezett szertartás keretében végzett urnaelhelyezés (1999. évi XLIII Tv. 25.§ (3)a)) nem minősül temetkezési szolgáltatási tevékenységnek. Ugyanakkor a temetési hely nyitása és zárása továbbra is temetkezési szolgáltatási tevékenység, amit engedéllyel rendelkező szolgáltató végezhet.
A fentiek alapján, ha az Ön által leírt módon szeretnék a temetést, akkor az urnaelhelyezést is a temetési szolgáltató végzi el, ha egyházi szertartás keretein belül történik a temetés, akkor az urnaelhelyezést elvégezhetik Önök, de a temetéshez kapcsolódó többi -1999. évi XLIII Tv. 25.§ (1) pontban foglalt- temetkezési szolgáltatási tevékenységet csak a temetkezési szolgáltató végezheti.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
A fent leírtak tájékoztatásul szolgálnak és a saját véleményemet tükrözik, a későbbiekben nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak
Marianna
Dunaújvárosban élek. Élettársamat 20 évvel ezelőtt én temettettem el. Kérésének megfelelően urnafülkébe. Időközben én is súlyos beteg lettem. Mozgásképtelen. Így már nem tudok kijárni a temetőbe. Ez év végén kellene megváltanom az urnafülkét. Én viszont úgy döntöttem, hogy a hamvaimat szórják majd szép, élettársam hamvaival együtt. Élettársamnak 4 gyermeke van, akik az első évet kivéve, immár 19 éve, nem látogatják édesapjuk nyughelyét. Szeretném az újbóli megváltás helyett az Urnát a lakásomban elhelyezni. Mi a teendőm? Ha kézzel írok egy ilyen kérvényt és 2 tanúval aláíratom, az megfelel-e a hivatalos eljárásnak? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Asszonyom!
Önnek az elhunyt élettársa utolsó lakhelye szerinti köztemetőben (feltételezem ott van eltemetve) teljes bizonyító erejű magán okiratban nyilatkozatot kell tennie az urna hazaviteléhez. A hamvak elszórásához (ha az elhunyt erről nem rendelkezett) a közeli hozzátartozók egyetértése szükséges. (honlapunk segítség/jogszabályok;nyomtatványok menüpontjában talál mintát amit kézzel megírva és aláírva vagy két tanúval alá íratva töltsön ki. ) A nyilatkozatról igazolást kell kapnia és azzal a temető kiadja élettársa hamvait a hazavitelhez. Javaslom, hogy az Ön és élettársa hamvainak elszórásáról végrendeletben gondoskodjon.
Honlapunk fő oldalán “Az urna hazavitelének lehetősége” pontja alatt a hamvak szórásáról is megtalálja a vonatkozó jogszabályok kivonatát illetve annak rövid magyarázatát.
Válaszom az Ön által leírtak alapján a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Bízom benne, hogy segítettem!
Tisztelettel:
Panteon Kft.
Én csak azt szeretném kérdezni, hogy hamvasztásom után szeretném, ha a hamvaimat elszórnák, az ingatlanom, vagyis a kertembe és az udvarba. Ez lehetséges lenne-e és mi a teendőm halálom elött, kell-e hivatalosan intézkednem vagy elég, ha csak egy végakaratot írok két tanuval? Előre is köszönöm a segítséget.
Tisztelt Asszonyom!
Ha Ön a kívánságát szabályos végrendeletben rögzíti, akkor a hamvak elszórhatóak. A temettetőnek az elhunyt utolsó lakhelye szerinti (több köztemető esetén a nyilatkozat befogadására kijelölt) köztemetőben erről nyilatkozatot kell tennie, és a temetkezés a hamvakat kiadja.
Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
Üdvözlöm!
Szeretnék a gyerekeimnek segíteni. Halálom után hamvasztást szeretnék és egy természetben történő szórást a család által. Hogyan tudnám ezt előre elrendezni? Milyen engedélyeket tudok beszerezni, amiknek nincs érvényességi/lejárati idejük?
Válaszát előre is köszönöm szépen!
Tisztelt Hölgyem!
Jelenleg ha az elhunyt végrendeletben kéri, vagy a temetésre kötelezett a szükséges nyilatkozatot megteszi a hamvak elszórhatóak. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a hamvak szórása lehetséges temetőn kívül is, azonban a terület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulása szükséges. A temetésre kötelezett személyes ügyintézése nem kerülhető ki és nem tudható, hogy a szórás helyének tulajdonosi, kezelői jogviszonyai, a temetkezési törvény esetleges változása, hogy alakul a jövőben, ezért én javaslom a végrendeletben történő rendelkezést a hamvak szórásáról.
Összegezve: előre gyakorlatilag a hozzájáruló nyilatkozatot tudná beszerezni, de annak is bizonytalan az érvényessége esetleg több év múlva, ezért a végakarat leírása és az anyagi feltételek biztosítása (letétbe helyezése) szerintem a járható út.
Válaszom az Ön által leírtak alapján a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
Üdvözlöm! Egy furcsa ügyben szeretnék tanácsot kérni.
Szomszédaink (akik nem beszélnek magyarul) vásároltak egy ingatlant. MIUTÁN! megkötötték a szerződést, a volt tulajdonos tájékoztatta őket, hogy a szülei egy urnában a ház sarkánál vannak eltemetve. Fontos tudni, hogy ezt a házat már nagyon sok éve nem lakta a volt tulajdonos, hihetetlenül el volt hanyagolva, az egész területet betemette a gaz! Mivel külterületi ingatlan, ezért sokáig tartott az adásvétel átfutása, és most lett pont a végére. Most azonban a volt tulajdonos azonnali bebocsátást kér az ingatlanba, hogy egy markológéppel kiásathassa a szüleinek az urnáját.
A volt és az új tulajdonos között időközben teljesen megromlott a kapcsolat.
Az lenne a kérdésem, hogy nem követett-e el törvénysértést a volt tulaj azzal, hogy nem tájékoztatta őket előre az urnáról? (Amit amúgy soha nem látogatott)
Valamint kötelesek-e most beengedni az ingatlanba őt, hogy kiásathassa az urnát?
Nagyon szépen köszönöm a választ a kissé bonyolult kérdésre, de a szomszédaink nagyon mérgesek emiatt (is) a volt tulajdonosra, és tudni szeretnék a jogaikat és a kötelességeiket ebben a kérdésben.
Üdvözlettel.
Tisztelt Ildikó!
Az Ön által feltett kérdést több oldalról lehetne vizsgálni, de ez meghaladja temetkezési jogszabályok körét és ennek a felületnek a kereteit. Véleményem szerint a két félnek meg kellene egyezni, ha ez nem sikerül akkor marad a polgári peres eljárás.
Sajnálom, hogy nem tudtam konkrét választ adni Önnek.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
Férje tol elváltak 1972-Ben. Újból nősült, de a neje meghalt pár eve. Volt férjem 1 eve meghalt, a lányaim nem vállaltak a temetést, ezért az önkormányzat temetetlen el. Hamvait egy templomban helyeztek el. Senkinek nem kell, ezért szeretnem en hazahozni, de sajnos nem tudom hova forduljak, es en el e hozhatóm,. Férjem testvérei sem tartanak igényt a hamvakat. Kérnem segítsenek, mit tehetek, es hova forduljak, a családtól kell e engedély, akikkel semmilyen kapcsolatot nem tartok? Koszonom. Balogh Palne
Tisztelt Balogh Pálné!
Válaszom az általános eljárás alapján:
Ahhoz, hogy a hamvakat haza tudja vinni szükség van az eltemettető hozzájárulására. Mivel az Ön által leírtak alapján köztemetés volt, így elképzelhető, hogy az önkormányzat a köztemetés költségeinek megtérítéséig nem járul hozzá a hamvak kiadásához. Ha hozzájárul, akkor is szükség van a lányai hozzájárulására, illetve az urna fülke felett rendelkező személy hozzájárulására is. Fentieken túl, az utolsó lakóhely szerinti köztemetőben, több temető esetén az arra kijelölt köztemetőben nyilatkoznia kell a hamvak tárolásának helyéről és arról, hogy a közeli hozzátartozók részére a kegyelti jogaikat biztosítja. A hozzájárulások és a nyilatkozat megtételéről szóló igazolással lehet a templomban kérni az urna kiadását, melynek költségei lehetnek.
Válaszom az Ön által leírtak alapján a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
Köszönöm.Tehát ha önhatalmúan szetszórnám akkár büntetest is kaphatok.
Ön mindenképpen jogi eljárásban támadható lenne!
Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Tisztelettel:
Panteon Kft.
Tiszteletem! Olyan kérdesem lenne hogy az élettársam urnája hamvai otthon van ! De szertném szetszórni az erdöben engedély kell hozzá ?
Tisztelt Fehér Mária!
Ha Ön az urnát 2013 után vitte haza, akkor kellett tennie egy nyilatkozatot, hogy az urnát a kegyeleti igényeknek megfelelően tárolja, a jogszabályban meghatározottak részére a kegyeleti jogok gyakorlását lehetővé teszi, az urna tárolási címének megváltoztatása esetén arról az elhunyt közeli hozzátartozóit tájékoztatja. Ha ebben a nyilatkozatban a hamvak elszórásáról nem nyilatkozott, akkor pótlólag ki kell egészítenie, mely szerint a közeli hozzátartozók a szórás helyével, módjával és idejével egyet értenek. Ezen túl: a hamvak elszórása előtt az ingatlan felett tulajdonosi-, vagy kezelői joggal rendelkező engedélyét (írásban!) meg kell kérni.
(A bejegyzés oldalán feljebb olvashat magyarázatot.)
A vonatkozó jogszabályok:
1999. évi XLIII. törvény
a temetőkről és a temetkezésről
21.§ (5)
2 Beiktatta: 2013. évi CXXXVIII. törvény 7. § (2). Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 65. §.
A hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli
elhelyezése esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja,
hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az
elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a
végrendeleti juttatásban részesített személyek részére a kegyeleti jog
gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit
az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.
(6) Beiktatta: 2013. évi CXXXVIII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2013. XI. 1-től.
Ha az elhunyt végrendelete a hamvak sorsáról nem rendelkezett vagy
nincs végrendelet, a hamvak szétszórása esetén az eltemetésre köteles
személy nyilatkozatának tartalmaznia kell azon kijelentést, hogy az elhunyt
közeli hozzátartozói egyetértenek a hamvak szétszórásának helye, ideje és
módja tekintetében.
145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet
a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII.
törvény végrehajtásáról
33.§ (4) A hamvakat temetőn kívüli ingatlanon a tulajdonos (kezelő) előzetes
hozzájárulása után lehet szétszórni.
Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Tisztelettel:
Panteon Kft.
Üdvözlöm!
Szüleim hamvai templomban vannak elhelyezve.
Szeretném megkérdezni, hogy van-e lehetőségem a hamvakat elhozni, és a lakóhelyemen lévő temetőben elhelyezni.
Amennyiben elhozhatom, ilyenkor egy normál temetést kell kifizetni, vagy elég váltani egy urnahelyet és ott elhelyezhetem a hamvakat?
Köszönöm. Sz. Andrea
Tisztelt Sz. Andrea!
Mivel az adott templom erre vonatkozó szabályzatát nem ismerem, az általános szabályok alapján válaszolok:
Amennyiben Ön az urna felett a rendelkező, úgy a befogadó temetőtő üzemeltetőjénél kell kérni egy “befogadó nyilatkozatot”, ami alapján Önnek a hamvakat kiadják.
Mivel az urna elhelyezés temetkezési szolgáltatási feladat, Ön nem helyezheti el a hamvakat az urnahelybe, hanem azt egy temetkezési szolgáltatónak kell végeznie.
Szertartás nélküli elhelyezésnél a kötelező temetői díjakat kell fizetnie, illetve a szolgáltató elhelyezéssel kapcsolatos díjait, ami természetesen lényegesen kevesebb egy normál temetés díjánál.
Az általam leírtak a saját álláspontomat tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Tiszteletem. Egy igen kacifántos kérdésem lenne. Az édesapám 10 éve hunyt el. Azóta egy temető urna falában pihent. Édesanyám tavaly hunyt el és mindkettejük szóbeli kérése az volt hogy valamelyik gyermeknél együtt lehessenek! Édesanyám hamvai az öcsémnél vannak a törvényben meghatározottak szerint. Édesapám hamvait a temetkezés nem akarja kiadni arra hivatkozva hogy a többi gyerek belegyezése is kell. A 8 gyerekből 7 készített egy kérelmet de egy testvér erre nem hajlandó! Hivatalos közokiratot vittünk az urna hazaviteléhez természetesen a törvényben leirtak szerint! A temetkezési törvény nem ad leírást arról hogy kell a többi örökös beleegyezése. Kérem legyenek szívesek segíteni nekem ebben! Köszönöm előre is. Tisztelettel : Lengyel Norbert
Tisztelt Uram!
A kérdése valóban nem egyszerű. Egyet kell értenem a temetkezéssel, hogy nem adja ki az urnát, mert a temetkezési tv. az eltemetésre kötelezettet nyilatkoztatja meg az urna hazaviteléhez. Az önök esetében -a leírtak alapján- a temetkezési tv. 20. § (1) d) pontja vonatkozik így a temetésre kötelezett “d) * az elhunyt egyéb, közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint”. Esetünkben így Önök 8-an, egyenlő arányban kötelezettek, ezért szerintem a nyilatkozatot közösen, együtt kell megtenniük. A fentieken túl még azt is meg kell nézni, hogy édesapjának az urnafülkéje felett ki a rendelkező, mert az urna kivételéhez a rendelkező hozzájárulása is szükséges.
Az általam leírtak a saját gyakorlatunkat tükrözi, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Az urna hazahozatali engedélyéhez milyen papírokat szükséges előkészíteni? Mivel a ház ahova hazahoznánk azoknak a tulajdonosai kellenének elvileg, ezért tulajdonosi, adásvételi szerződést is kellene keresni?
Tisztelt Eszter!
Önnek az elhunyt utolsó lakhelye szerinti köztemetőjénél (több köztemető esetén az arra kijelölt köztemető) nyilatkozatot kell tennie
-A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 21. § (5) bekezdése kimondja, hogy ” A hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyek részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.”-
Talál erre a nyilatkozatra mintát a honlapunk “segítség-jogszabályok, előírások, nyomtatványok menü pontban.
Ha az urna elhelyezésére szolgáló ingatlan nem az Öné, vagy Önön kívül más tulajdonos is van, akkor a tulajdonos, tulajdonos társ beleegyező nyilatkozata is kell.
-145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet
a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról “33.§ (3) * A Tv. 21. §-ában foglaltaknak megfelelően kiadott urna bármely olyan ingatlanon vagy temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos (kezelő), továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók. Ezek a rendelkezések a korábban temetőben elhelyezett urnára is alkalmazhatóak.
Tiszteletem. Egy igen kacifántos kérdésem lenne. Az édesapám 10 éve hunyt el. Azóta egy temető urna falában pihent. Édesanyám tavaly hunyt el és mindkettejük szóbeli kérése az volt hogy valamelyik gyermeknél együtt lehessenek! Édesanyám hamvai az öcsémnél vannak a törvényben meghatározottak szerint. Édesapám hamvait a temetkezés nem akarja kiadni arra hivatkozva hogy a többi gyerek belegyezése is kell. A 8 gyerekből 7 készített egy kérelmet de egy testvér erre nem hajlandó! Hivatalos közokiratot vittünk az urna hazaviteléhez természetesen a törvényben leirtak szerint! A temetkezési törvény nem ad leírást arról hogy kell a többi örökös beleegyezése. Kérem legyenek szívesek segíteni nekem ebben! Köszönöm előre is. Tisztelettel : Lengyel Norbert
Tiszteletem! Nos az urna feletti rendelkező az édesanyám volt amíg el nem hunyt. Így a törvények után olvasva a 8 gyermek örökölte a rendelkezési jogot édesapám hamvai felett! Arra hivatkoznak a temetkezésnél hogy az rendelkezik a sír felett aki megváltotta. De ez nem teljesen így van ugyanis kizárólagos rendelkezési jog mint olyan ebben az esetben nem létezik. Mivel több azonos jogállasu örökös van. Igy a rendelkezési jog csak közösen gyakorolható. Csak azt nem értem hogy egy külön vélemény miért vétózza meg az elhunytak és a 7 gyermek akaratát! Tisztelettel : Lengyel Norbert
Tisztelt Uram!
Ön teljesen jól látja, az önök esetében a rendelkezési jog nem kizárólagos, hanem azonos jogállásúként együttes. Ez azt is jelenti, hogy ellenkező megállapodás hiányában kizárólag együttesen tudják gyakorolni a rendelkezési jogukat.
Sajnos, mivel nem jutnak egyezségre, az üzemeltető nem fogja kiadni önöknek az urnát és jogosan. Nem marad más lehetőség -ha ragaszkodnak az urna hazaviteléhez- mint a bírósághoz fordulni, hogy a hét testvér akaratát ki tudják kényszeríteni a nyolcadik testvérüktől.
Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Üdvözlöm! Meg szeretném kérdezni, hogy joga volt- e néhai apósom nevelt lányának hogy egyszemélyben döntsön apósom hamvasztásáról az urna elhelyezéséről.Férjem egy súlyos tüdőműtét előestéjén kapta a hírt hogy édesapja elhunyt ,így azonnali intézkedésre nem volt módja.Telefonon megbeszélték hogy természetesen a kötségeket vállalja,de erre nem.tartottak igényt később sem.Most arra hivatkozik a hölgy hogy lejobb belátása szerint intézkedett hiszen férjem, aki az egyetlen gyermeke volt nem tette ezt meg.Hazavitte az urnát és még egy polgári búcsúztató szertartást sem tart kivitelezhetőnek.Apósom akarata egy dunai hajós temetés volt.Erről már lemondtunk, az elutasító magatartás miatt.Azt a választ kaptuk hogy egy évben 2 alkalommal 5 en mehetünk ha akarunk ezzel ő lezártnak tekinti az ügyet.Sajnos abban a tudatban él hogy ő vérszerinti gyermek volt, ami nem igaz és nem is bizonyítható.Mit tegyünk? A család többi tagja is szeretett volna elbúcsúzni.Tisztelettel varom válaszát! Krebs Mária
Tisztelt Krebs Mária!
A pontos részletek ismerete nélkül általánosságban válaszolok Önnek!
A fentiek alapján a temetésre kötelezett az Ön férje lett volna, aki a betegsége miatt nem tudta teljesíteni a kötelezettségét, ezért a néhai apósa nevelt lánya intézkedett. Ha végrendelkezés a temetés módjáról nem rendelkezett és a nevelt lánya egyedül intézkedett, akkor Ő dönthetett a hamvasztásról és az urna hazaviteléről, viszont neki nyilatkozatban kellett vállalnia, hogy a hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyek részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja. Azonban a kegyeleti jogok gyakorlásának feltételeiben (ideje, módja) Önöknek egyezségre kell jutni!
Ha ragaszkodnának a volt apósa szóbeli akaratának teljesítéséhez, vagy egy búcsúztatás megtartásához, akkor szintén meg kell egyezni. Ha nem sikerül, akkor csak a polgári peres út marad.
-Én személy szerint a megbeszélés híve vagyok-
Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
De nem lenne temetés háznál lenne elhelyezve a hamvakat tartalmazó urna külföldön is.
Ez esetben is az előző válaszom szerint kell eljárni, az urna háznál történő elhelyezését pedig a befogadó ország jogszabályai szerint kell intéznie!
Érdeklődni szeretnék ha a hamvakat urnában szeretném külföldre Romániába vinni azt milyen módon lehet megoldani. Mi az eljárás ilyen esetben? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt uram!
Az urna külföldre viteléhez a hamvasztást végző szolgáltató fog kérni egy befogadó nyilatkozatot az urnát befogadó temetőtől, ezen kívül a hamvasztó üzemnek ki kell állítani egy úgy nevezett “szavatossági igazolást”. Fentiek együttes megléte esetén a szolgáltató kiadja Önnek a hamvakat, és szállítható.
Tisztelettel Sepsi Zsuzsanna vagyuk az a kèdèsem hogy haza szeretnèm vinni Sepsi jánosnè szótár Ilona urnát hogy lehetne e elitèzni hogy haza vigyem èn a hozzá tartozó vágyók szeretnèm el hozni a urnát csak nekem időpontot szeretnèk ha lehet Üdv Sepsi zsuzsanna
Kérem, vegye fel velünk a kapcsolatot a szekszard@panteon-temetkezes.hu e-mail címen!
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
Üdvözlöm!
Édesapám elhunyt, temetkezési vállalkozó intézi a hamvasztást. Hamvait otthon helyezzük el. Amennyiben Édesanyám későbbiekben templomi urnaelhelyezést szeretne, mi a teendőnk?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlöm!
A hamvak otthoni elhelyezéséhez Önnek meg kell tennie egy nyilatkozatot az elhunyt utolsó lakhelye szerinti köztemetőben, de feltételezem, hogy erről a temetkezési vállalkozó tájékoztatta. Ha a későbbiekben szeretné altemplomban elhelyezni a hamvakat, akkor Önnek a nyilatkozatát módosítania kell az elhelyezés helyének változása miatt.
Mivel a 1999. évi XLIII Tv. 25. § (3) bekezdése szerint:
“E törvény értelmében nem minősül temetkezési szolgáltatásnak
a) a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában lévő temetőben, temetkezési emlékhelyen a vallási közösség által vallási szertartás keretében végzett urnaelhelyezés” így Önnek az egyházi ügyintézésen felül nincs más teendője.
Üdvözlettel:
Panteon Kft.
A fent leírtak tájékoztatásul szolgálnak és a saját véleményemet tükrözik, a későbbiekben nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Az elhunyt ismerősei, barátai milyen módon rohatjak le kegyeletüket ha nincs szabad bejárás az urnához?
Továbbá hogyan látogathatják és helyezhetnek el virágot a későbbiekben?
Ha az urna a szobában van, és a kertbe ültettek virágot az elhunyt emlékére, azt a családtagok kiszedhetik a földből és kidobhatjak? Jelzem, nem elszáradt virágok, hanem palánták.
Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Poesz Szilvia!
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 21. § (5) bekezdése kimondja, hogy ” A hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyek részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.”
Tehát, ha ön a Ptk. szerint hozzátartozó, vagy végrendeleti juttatásban részesült, akkor az Ön számára a kegyeleti jog gyakorlását biztosítani kell. Természetesen ez nem történhet úgy, hogy Ön véletlen szerűen, bármikor kérhet bebocsájtást, hanem a megfelelő egyeztetés után. A virágok elhelyezése, vagy különösen ültetése, szintén egyeztetést kíván véleményem szerint. Amennyiben úgy érzi, hogy sérül az Ön kegyeleti joga és az eltemetésre kötelezett személlyel nem tud megállapodni, akkor keressen fel egy ügyvédet.
Jó napot kívánok, ha xy, daganatos beteg, eltàvozik, kettős állampolgárságú nő, akinek Erdélyben vannak szülei, testvérei, de jelenleg Magyarországon élnek, férjével és kiskorú gyerekeivel, de mindenki szeretné,ha szülővàrosàban lenne elhelyezve az urnàja, mik a lehetőségek? Férje is szállíthatja az urnàt? Mik szükségesek ilyen esetben? Köszönöm
Tisztelt Érdeklődő!
Az Ön által választott temetkezési vállalkozásnál jeleznie kell, hogy a hamvakat külföldre szeretnék vinni. Az urna külföldre viteléhez a hamvasztást végző szolgáltató fog kérni egy befogadó nyilatkozatot az urnát befogadó temetőtől, ezen kívűl megkéri a hamvasztó üzemtől a “szavatossági igazolást”. Fentiek együttes megléte esetén a szolgáltató kiadja Önnek a hamvakat, és az szállítható.
Az általam leírtak a saját véleményemet tükrözik, nem lehet alapja semmilyen jogi eljárásnak.
Tisztelettel:
Panteon Kft.