Az urna hazavitelének lehetősége.

Van, aki lelki okokból, van, aki anyagi okokból kéri a temetkezési vállalkozótól az urna kiadását.

Az elhunyt előtt mindenkinek, különösen a közeli hozzátartozóknak joga van leróni kegyeletét. A kegyeleti jog gyakorlását a temetésre kötelezett nem akadályozhatja meg. Azért, hogy a kegyeleti jog ne sérüljön a temetkezési törvény és annak végrehajtási rendelete részletesen szabályozza az urna kiadásának feltételeit. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a temetkezési vállalkozó nem adhatja ki a temetésre kötelezettnek az urnát.

A vonatkozó jogszabályok az alábbiak

1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről:

21. §
(2) A hamvakat tartalmazó urnát az eltemetésre köteles személynek az elhunyt végrendelete, ennek hiányában

a) a temető vagy temetkezési emlékhely befogadó nyilatkozata, vagy

b) a hamvak temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre kötelezett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatának meglétéről az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti, az eltemetésre kötelezett személyek nyilatkozatairól szóló nyilvántartás vezetésére az önkormányzat által kijelölt köztemető igazolása alapján kell kiadni. A nyilatkozathoz mintát a “segítség/nyomtatványok” menüpontban talál.

(4) Az eltemetésre köteles személy nyilatkozata tartalmazza az eltemetésre köteles személy nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, nyilatkozattételkori bejelentett lakcímét és a hamvak elhelyezése tervezett helyének címét.

(5) A hamvakat tartalmazó urna temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatában vállalja, hogy az urnát kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja és az elhunyt közeli hozzátartozói részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja, valamint az elhunyt közeli hozzátartozóit az urna elhelyezésére szolgáló hely címének változásáról tájékoztatja.

(6) Ha az elhunyt végrendelete a hamvak sorsáról nem rendelkezett vagy nincs végrendelet, a hamvak szétszórása esetén az eltemetésre köteles személy nyilatkozatának tartalmaznia kell azon kijelentést, hogy az elhunyt közeli hozzátartozói egyetértenek a hamvak szétszórásának helye, ideje és módja tekintetében.

145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról
Urnaelhelyezés, kiadás, hamvak szórása

33. §
(3) A Tv. 21. §ában foglaltaknak megfelelően kiadott urna bármely olyan ingatlanon vagy temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos (kezelő), továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók. Ezek a rendelkezések a korábban temetőben elhelyezett urnára is alkalmazhatóak.

(4) Közös tulajdonú ingatlanon való urnaelhelyezéshez a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges.

(5) Az ingatlanon elhelyezett urnát az eltemettető (örököse) kívánságára a halottvizsgálati bizonyítvánnyal vagy a halotti anyakönyvi kivonattal való igazolás mellett az ingatlan helye szerinti köztemető tulajdonosa (üzemeltetője) az irányadó használati időig köteles visszafogadni és elhelyezni, illetve a hamvak bármely más temetőben elhelyezhetők.

34. §
(1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén a kegyeleti igények betartásával szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.

(4) A hamvakat temetőn kívüli ingatlanon a tulajdonos (kezelő) előzetes hozzájárulása után lehet szétszórni.

(5) A hamvak légijárműről történő szétszórásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, amelyben meg kell határozni a hamvak szétszórásának módját is.

Magyarázat és segítség

Ezt egy kicsit közérthetőbbé téve, ha a temetésre kötelezett szeretné hazavinni a hozzátartozója urnáját, akkor közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozni kell arról, hogy az urnát hol fogjuk elhelyezni, az elhelyezés módja megfelel a kegyeleti igényeknek és a közeli hozzátartozók részére biztosítja a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét. Ezt a nyilatkozatot az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti köztemető üzemeltetőjénél kell megtenni.

Ha több köztemető van a településen, akkor az önkormányzat kijelöli azt a temetőt, amelyikben a nyilatkozatot el kell helyezni. A nyilatkozat megtételéről a köztemető igazolást állít ki és a temetkezési vállalkozás az igazolás alapján ki adja az urnát.

Ha a hamvakat el kívánja a temetésre kötelezett szórni, akkor a közeli hozzátartozókat erről tájékoztatni kell és nekik ehhez hozzá kell járulniuk. Ennek a hozzájárulásnak is szerepelni kell a nyilatkozatban. Az elszórás helyének tulajdonosának (kezelőjének) az elszóráshoz előzetesen hozzá kell járulnia! Ez pl. a Duna esetében az adott szakasz Vízügyi Igazgatósága.

Fontos tudni, hogy a hazavitt hamvak halottvizsgálati bizonyítvánnyal vagy halotti anyakönyvel történő igazolással bármely köztemetőben eltemethetőek!

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ez a nyilatkozat nem csak egy papírdarab!
Ha nem biztosítjuk egy közeli hozzátartozónak, hogy például egy ingatlan kertjében elhelyezett urnához bejusson és ott lerója kegyeletét, akkor bizony kegyeletsértést követünk el! A kegyeletsértésnek pedig akár per is lehet a következménye!

A közokirat és a magánokirat fogalma:

Közokirat

„Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.”

Tehát:
· bíróság, közjegyző vagy más hatóság állítja ki;
· meghatározott formában kell kinéznie;
· teljesen bizonyítja a benne foglalt állításokat, azok valódiságát.
Ez a definíció akkor vonatkozik a külföldi közokiratra is, ha azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette.

Magánokirat

„A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  • a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
  • b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
  • c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
  • d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
  • e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
  • f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.”

Tehát:
Amennyiben valahol az szerepel, hogy „teljes bizonyító erejű magánokirat”, akkor az egy olyan nyilatkozat, amelynek a tartalmát a fenti a)-f) pontok valamelyike igazolja.
A külföldön kiállított magánokiratok irányadó szabály, hogy a jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha a azon nincs a fenti a)-f) pontok valamelyike.